- Látogató gombázó -

Akácpereszke

(Floccularia rickenii)

A gombához még nincs fotó!

Egyéb elnevezések:

Akác pikkelyespereszke

Egyéb latin nevek:

Armillaria rickenii



Család: Pereszkefélék
Család (latin): Tricholomataceae

Ehetőség (étkezési érték):
Ehető

Kalap: 4-12 cm átmérőjű, fiatalon félgömbölyű, előbb púpos középpel domború, majd ellaposodik, sőt közepén néha kissé bemélyedhet. Széle sokáig begöngyölt, aláhajló, öregen kissé hullámos, berepedhet, felpenderedhet. Fehéres kalapbőrét okkersárgás, halvány citromsárgás burok fedi. Ez a burok, a szélétől a közepe felé, nagyon gyorsan pikke­lyekre szakadozik, feltűnik közötte a fehér kalapbőr, amely önmaga is repedezhet.
Tönk: Tönkje 2,5-5 cm hosszú, 1,5-3 cm széles, az alján gumósán kiszélesedik, 3,5-4 cm széles is lehet. Az erős, tömzsi, vaskos tönk felszíne a lemezekhez közel fehér, sima vagy igen finoman pihés, majd a felső harmadában erős, gyűrűszerű övet képez a burok, illetve ettől lefelé durva, fehéressárga szemcsék, pikkelyek találhatók, szinte bocskorszerűen.
Lemezek, tráma: Fehér, krémfehér lemezei igen sűrűn állnak, nem szélesek, így a kalap vastag húsú.A tönkhöz foggal illeszkednek.
Hús: Kalapban igen vastag, fehér színű. Tömör, de nem rostos.
Gallér: Nincs, de néha látható a tönkön maradt burokmaradvány gyűrűszerűen.
Bocskora: Nincs, de a tönk alul gumósan kiszélesedik.
Tejnedv: Nincs
Illat: Nem erős, de nagyon kellemes, fűszeres, gyantás, balzsamos, van akit lisztre emlékeztet.
Íz: Kellemes gombaízű
Termőhely és idő: Májustól októberig akácosok vastag avartakarójában, homokos talajon, több terméshullámban terem. Nem túl gyakori.
Legjellemzőbb tulajdonságai:
  • Gumós tönk
  • Sárgás pikkelyek a kalapon és fiatal gombáknál néha a törzsön is.
  • Nincs igazi gallérja
Hasonló fajok:
Megjegyzés: Az akácoshoz kötődése is különlegessé teszi Európában, és amint az akácot, úgy e gombáját is "magyaros" jelleggel ruházták fel.

Mint feljebb olvasható, illata nem erős, de nagyon kellemes, fűszeres, gyantás, balzsamos. Ilyen illata talán néhány taplónak van egészen fiatal korában. Íze elkészítve finom, igen összetett, önmagában is olyan, mintha többféle ízletes gombából készült volna az étel. Hófehér húsa főzés vagy szárítás során nem színeződik. Szárítva is megőrzi illatát, ízét.

Az akácpereszke min­den olyan módon elkészíthető, mint a ter­mesztett csiperke. Tömör, de nem rágós húsa igen jó állagú marad főzve, sütve egyaránt. Hófehér marad a húsa az elkészítés bármelyik formájával, tehát világos saláták, mártások, fehér húsok mellé vagy rizzsel is kitűnő. 2-3 mm-es szeletekre vágott húsa gyorsan szárad. Szárítmánya is szép fehér, hiszen a teljesen kifejlett példányok lemeze is legfeljebb krém­fehér frissen, szárítva még csak világosodik. A megszáradt szeletek könnyen őrölhetők, pora hófehér. Ízét, illatát szárítva is sokáig megőrzi, a megszáradt szeletek a levesben vagy a pörkölt levében gyorsan visszapuhulnak, és a friss gombához válnak hasonlóvá. Húsa a nedves tartósítás során is megőrzi jó állagát, értékét.

Még senki nem szólt hozzá! Tagként hozzászólhatnál!
Részletek: [ Itt ]