- Látogató gombázó -
.

Kapitalisták vagy szocialisták a gombák?

Jól tudtuk mostanáig vagy tévedtünk?
Szerző:Admin
2014.07.07 09:26

A kapitalizmus haszonérdekű világa távol állhat a gombák szimbiotikus életmódjától. Ha a kalaposok politikai beállítottságáról kellene beszélnünk, akkor inkább szocialistáknak vélnénk őket (mielőtt bárki felhördülne, NEM a magyarországi viszonyokra gondolok, ahol a „szocialisták” túlnyomó többsége kőgazdag kapitalista, hanem a valós szociális érzékenységű pártállásra).

Egészen napjainkig ezt gondoltuk mindazon fajokról, amelyek gyökérkapcsolt viszonyban állnak mikorrhizapartnerükkel. Ám a legújabb kutatások ezt megcáfolni látszanak!

A fák és a gombák közti együttélés állítólag nagyon békés, kiegyensúlyozott: a gombák a növények gyökereivel összekapcsolódva nőnek, a növénynek nitrogént adnak át, amiért a növény cserébe szenet juttat a gombának. Tökéletes szimbiotikus csere! Hagyományosan ebben a hitben éltünk: harmonikusan élnek együtt, egymást segítve növekszenek, fejlődnek. Ám egy új tanulmány új modellt épít fel: a feltételezés szerint valójában úgy viselkedik, mint a vevők és az eladók a kapitalista piacon.

Oskar Franklin vezetésével készült svéd tanulmány meglepő megfigyelést tett közzé. A gombák valójában azon ténykednek, hogy az erdőben fenntartsák a nitrogén hiányt, s ezzel kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a fákat. Valójában a hiánnyal visszaélve kényszerítik a fákat a szén átadására, sőt nitrogénben gazdagabb időszakokban is „elzárják” a csapokat. Ez leginkább arra emlékeztet, amikor a piacon a spekulánsok mesterségesen tartják magasan egy-egy termék árát.

A svéd kutató szerint az új elméletben inkább üzleti, mint szövetkezeti kapcsolatok áll fenn a gombák és a „partner növények” közt. Franklin elmondása szerint ahelyett, hogy valós partneri viszony lenne a nitrogénnel és a szénnel „kereskedő” szervezetek közötti, a fák kénytelenek irreálisan nagyobb mennyiségű szénvegyületeket adni annak érdekében, hogy a gombák némi nitrogént „csepegtessenek” számukra. Ráadásul a gombák kijátsszák a növényeket egymás ellen és a nitrogén juttatás szempontja nem a szükség vagy a méltányosság alapján történik, hanem az emberi kereskedelemhez hasonlóan egyedül a legjobb megtérülést figyelembe véve. A fák így arra vannak ösztönözve, hogy több szénvegyületet adjanak, mint a szomszédaik. A kereskedelem nem mindig előnyös mindkét fél számára,hiszen a gombák visszaélnek monopolhelyzetükkel.

A nitrogén valóságos kincs az erdő számára, s úgy tűnik, hogy a gombák egyedüli birtokosként kufárkodnak ezzel a lehetőséggel: az egész erdő tápanyagcseréjét képesek csapdába ejteni a kényszerkorlátozással. Franklin szerint nagyon fontos megismernünk ennek a jórészt rejtett „gazdasági folyamatnak” a részleteit, mivel nem lehet tudni, miként reagálnak majd az erdők a globális felmelegedés okozta szén-dioxid növekedésre. Vélhetően nem úgy, ahogy azt eddig sejtettük, mivel nem számoltunk a gombák „üzleti pozíciójával”.
Forrás: