- Látogató gombázó -
.

Kisokos

Szerző:Admin
2013.10.16 15:20

A Gombazo.hu kislexikona igyekszik összegyűjteni azon szakkifejezéseket, amelyekről szó esik a weboldalon.

bazídiumos gombák:

A bazídiumos gombák, nagytestű gombák, tehát nem mikrogombák, fonalaik teleptestbe rendeződnek. Kalaposgombáknak is nevezik őket, a bazídium a kalap belsejében van, a fonalak végén megvastagodott képlet, azon termelődnek a spórák. Mintegy 30 000 bazídiumos gombafaj ismert. Ide tartozik a legtöbb ehető és termesztett gomba is.

coprin:

Egyes tintagomba fajokban található vegyület. Igazából nem méreg, de mivel gátolja az alkohol lebomlását, ezért alkohollal fogyasztva acetaldehid mérgezést okoz.

mikorrhiza:

(görögül: gombás gyökér) A gombák és a növények között kialakult szimbiózis (mutualizmus) egyik formája. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását. A mikorrhizaképzés jelenségét a 19. században fedezték fel, és az 1980-as években ismerték fel, hogy a mohák és a szövetes növények fajainak legalább 80-90%-a él együtt ilyen módon gombákkal.

peridiolum:

Úgynevezett glebát tartalmazó tokocskák, amelyekben steril hifák szövedékében találhatók a bazídiumok és rajtuk az öröklésért felelős spórák. A tokocskák fala kemény, ellenálló és a madárfészekre emlékeztető gombakehely alján lévő zselés állagú anyagtól ragacsosak. Formájuk általában 1-2 mm átmérőjű lencsécske. Színük az adott fajra jellemző: barnás, szürkés, ezüstös, fekete is lehet, de előfordul sárgás-pirosas is. Amikor a lehulló esőcsepp megfelelő szögben esik a gombafészekbe, a fészek falának kialakítása miatt a lencse alakú "gombatojásokat" messzire repíti. A paridiolák külseje ragacsos, de van olyan faj, amenyhez még zselés micéliumszál is rögzül. A kirepülő tojások így az útjukba eső fűszálakra, faágakra tapadnak, tekerednek. A lencse alakű tok idővel megszárad és szétesik, szabadjára engedve a spórákat, melyek így új helyen telepszenek meg.

peritécium:

Gömb vagy körte alakú termőtest, belsejében a termőréteggel. Elterjedt, de nagygombának csak egyes, termőtestpárnát (sztrómát) képző fajok tekinthetők, mely felszínéhez közel számos peritécium van.

szaprobionta:

Szaprobionta (vagy más szóval szaprotróf) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

szaprotróf:

Szaprotróf (vagy más szóval szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.

szklerócium:

A szklerócium egy tömör képződmény, amely egyes gombafajokra jellemző, egy módosult gombafonalakból álló megkeményedett micélium, tápanyagraktározási képességgel. A szklerócium alaktana és kifejlődésének genetikai ellenőrző folyamatai tekintetében hasonlít a gombák termőtestéhez. Ez arra enged következtetni, hogy két homológ képződményről van szó, amelyek valamikor egyazon evolúciós úton haladtak.

szubsztrátum:

Az alap, amin a gomba terem (pld. korhadó faanyag, stb.)

tráma:

A mikológiában a bazídiumos gombák termőtestének meghatározott helyén kialakuló egy sejtsoros termőréteget, a himéniumot viselő vázat jelenti. Szerkezete az egyik legfontosabb bélyeg a gombák felismerésében, mivel magának a termőrétegnek a felépítése nem látható szabad szemmel, a tráma típusa viszont általában igen. A tráma lehet lemezes (például csiperkefélék, pereszkefélék, stb), lehet ráncos (rókagombák), csöves (tinórugomba-alkatúak, taplóalakúak) vagy tüskés szerkezetű (gerebengomba-félék), sőt sima is (trombitagombák). A gömbszerű termőtesteket fejlesztő pöfeteggombáknak nem a termőtest felszínén, hanem annak belsejében fejlődik ki a trámája (gaszterális termőtest).