Warning: fopen(kuka_napi/ussi_153226340888579): failed to open stream: No such file or directory in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/gomba_kezd.php on line 176

Warning: fwrite() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/gomba_kezd.php on line 176

Warning: fclose() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/gomba_kezd.php on line 176

Warning: fopen(kuka_napi/ussi_153226340888579): failed to open stream: No such file or directory in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/gomba_kezd.php on line 176

Warning: fclose() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/gomba_kezd.php on line 188

Warning: rename(kuka_napi/ussi_153226340888579,/home/polykon/bizt/gombazo/adat/online): No such file or directory in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/gomba_kezd.php on line 189

Warning: fread(): Length parameter must be greater than 0 in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/szamlalo.php on line 10

Warning: fread(): Length parameter must be greater than 0 in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/szamlalo.php on line 44

Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/gomba_kezd.php:176) in /home/polykon/public_html/gombazo.hu/php/szamlalo.php on line 54
Gombaismeret, mint tudomány
- Látogató gombázó -
.

Gombaismeret, mint tudomány

Állat? Növény? Mi a gomba?
Szerző:Admin
2013.10.14 10:33

Gombaismeret, mint tudományág. Mit is jelent a "Mikológia"?

Az emberi faj létezése és öntudatra ébredése óta szembesült az élővilág sokféleségével. Mindig élt benne az igyekezet csoportosítani, rendszerezni az őt körülvevő élőlényeket. Ez elsősorban a túlélésben játszott szerepet, hiszen egyrészt fontos volt ismernie az ehető fajokat, másrészt pedig óvni kellett magát a veszélyes lényektől.

Az évszázadokon át elfogadott osztályozás az élőlények két nagy világát különböztette meg: az állat- és növényvilágot. Ebben a csoportosításban a gombákat mint helyváltoztatásra, mozgásra képtelen élőlényeket, és mint olyanokat, amelyek nem bekebelezéssel veszik fel táplálékukat, a növényvilághoz tartozónak tekintették. A múlt évszázadi nyolcvanas évekig is így tanulta mindenki, ez volt az elfogadott rendszerezés. Ha a gombákról szóló ismeretek után nyomozván belelapozunk a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek egyetemi tankönyveibe, azokat bizony a növénytan (botanika) köteteiben találjuk. Ma már általánosan elfogadott az élővilágnak egy más, differenciáltabb, és a mai ismeretek szintjén álló rendszerezése, miszerint a gombák világa a növények és az állatok világával azonos rangú önálló egységet képez.

A mikológia vagy gombatan (mycologia) a biológia egyik önálló tudományága, melynek kutatási területe a gombák szervezetének felépítése, életműködései és rendszerezése. A tudományág azóta indult komolyabb fejlődésnek, amióta molekuláris biológiai kutatások megerősítették a korábbi sejtést, miszerint a gombák nincsenek közelebbi rokonságban a zöld növényekkel. Gombák nem fotoszintetizálnak, már kész fehérjéket építenek be a szervezetükbe. Táplálkozás szempontjából (és egyéb szempontok szerint is) a legkorszerűbb rendszerek a gombákat inkább az állatok közelébe helyezik, s azokkal esetleg még össze is vonják egy nagyobb rendszertani körben Opisthokonta néven.

A mikológia tudománya az állat- és növénytanhoz hasonlóan számos kisebb tudományágra osztható:
  • általános gombatan (fundamentális mikológia)
  • gombaszervezettan (mikoanatómia vagy mikomorfológia)
  • gombaélettan (mikofiziológia)
  • gombakémia (mikokémia)
  • rendszeres gombatan (szisztematikus mikológia)
  • gombarendszertan (mikoszisztematika vagy mikotaxonómia)
  • fejlődéstörténeti gombatan (evolúciós vagy filogenetikus mikológia)
  • gombatörzsfejlődés-tan (mikofilogenetika)
  • gombakörnyzettan (mikoökológia)
  • gyakorlati gombatan (praktikus mikológia)
  • gombatermesztéstan
  • mikoparazitológia
  • orvosi gombatan (medicinális mikológia)
  • zuzmótan (lichenológia) – ez természetesen különálló tudományterületnek is tekinthető általános zuzmótan (fundamentális licheonológia)
  • zuzmószervezettan (lichenoanatómia vagy lichenomorfológia)
  • zuzmóélettan (lichenofiziológia)
  • zuzmókémia (lichenokémia)
  • rendszeres zuzmótan (szisztematikus lichenológia)
  • zuzmórendszertan (lichenoszisztematika vagy lichenotaxonómia)
  • fejlődéstörténeti zuzmótan (evolúciós vagy filogenetikus lichenológia)
  • zuzmótörzsfejlődés-tan (lichenofilogenetika)
  • zuzmókörnyezettan (lichenoökológia)


A gombáknak mint élőlénycsoportnak a meghatározása és a növényektől és állatoktól való elkülönítése általánosságban könnyű. A fotoszintetizáló növényektől (amelyek képesek szervetlen anyagból szerveset előállítani, tehát autotrófok), egyértelműen elválasztja őket heterotróf anyagcseréjük. A heterotróf élőlény csak szerves tápanyagokat képes felhasználni. A gombák anyagcseréje elhalt vagy élő szerves anyag lebontására épül (szaprotróf vagy parazita) és többnyire kilotróf (chilotroph) típusú. Ez azt jelenti, hogy tápanyagaikat egész testfelületükön keresztül szívják fel. Mivel csak kis molekulájú, oldott állapotú anyagot képesek felvenni, a nagyobb molekulákat exocelluláris enzimek segítségével sejten kívül emésztik meg és a sejtfalon keresztül szívják fel. Ezzel szemben az állatok táplálékfelvétele többnyire fagotróf (bekebelező) és belső emésztésűek. Az állati szervezetektől megkülönbözteti a gombákat, hogy sejtjeiket többnyire sejtfalak határolják. Ennek vázanyaga viszont – az általánosan elterjedt növényi cellulóz sejtfaltól eltérően – a kitin, amely az állati szervezetek egy részében is (pl. rovarpáncél) előforduló vegyület. A gombák szaporodásában jellemző a spórák kialakulása, amely inkább növényi sajátság. A gombák teste fonalakból épül fel. Az elágazó gombafonalak (hifák) szövedékét micéliumnak nevezzük. A nagygombák szaporítóképletében, a termőtestben a hifák a növényekéhez hasonló szövetes szerveződést mutatnak, ún. álszövetekbe tömörülnek.

A gombák közé sorolt szervezetek igen változatosak. A gombákat ma már 12 rendszertani törzsbe soroljuk. Ezek közé nemcsak a hétköznapi értelemben vett gombák tartoznak, hanem számos mikroszkopikus szervezet is (pl. nyálkagombák, élesztőgombák, penészgombák. Ezeknek a jelentősége nemcsak a természetben, de az ember életében is kiemelkedő. Gondoljunk pl. az élesztők szerepére a pékiparban, a bor- és sörgyártásban, a penészgombák által termelt méreganyagok hatására, a fertőző emberi betegségeket okozó gombákra, valamint az antibiotikum termelő gombákra. A szemmel látható méretű termőtestet képező, ún. “nagygombák” a tizenkettő közül mindössze két törzs, a tömlősgombák (Ascomycota) és a bazídiumos gombák (Basidiomycota) képviselői.