Kalap: 2-10 cm átmérőjű, frissen domború, majd ellaposodik, nyelv, kagyló vagy lapát formájú lesz. Széle idősen hullámossá válik. Piszkosfehér, krémszínű, világosbarna vagy piszkos szürkésbarna színű, kalapbőre csupasz.
Tönk: Féloldalt álló, fehér vagy halványszürke, felülete jobbára szöszös, szálas. Lehet kajla is a formája.
Lemezek, tráma: Tönkre lefutók, sűrűn állók, vékonyak, fehérek.
Hús: A kalapban puha, rugalmas, a tönkben kemény, szívós, fehér, szürkésfehér.
Gallér: Nincs
Bocskora: Nincs
Tejnedv: Nincs
Illat: Enyhén gombaillatú vagy földszagú, de lehet szagtalan is.
Íz: Nem jellemző.
Termőhely és idő: Májustól szeptemberig lomb- és fenyőerdőben, fatuskón, korhadó fán, főleg fekvő bükkön, gyakran hárson, fűrészporon növő. Gyakori.
Spórája: Fehér színű spórapor.
Legjellemzőbb tulajdonságai:
Hasonló fajok:
Megjegyzés: Érdemes figyelni rá kis termete ellenére, mert időnként nagy tömegben terem egy-egy helyen és így igen kiadós zsákmány.
Hobbitermesztésre alkalmas gombafaj.
A távol-keleti Szaka (Pleurotus sajor-caju) a nyári laskagomba egyik alfajtájának tartott gomba. Kalapja barnás, húsa kevésbé szívós, a laskagombák között csemegének számít. A magasabb hőmérsékletet is jól tűri, ilyenkor apróbb. Ez termeszthető faj.
A laskagomba fogyasztása jóllakottság érzettet kelt, de szénhidrát-, zsír-, és kalóriaszegény táplálék, ezért fogyókúrázók számára különösen előnyös a fogyasztása.