Kalap: Nincs igazi kalapja. Termőteste a fiatalon a 3-6 cm átmérőjű, gömbszerű "boszorkánytojás" a föld alatt fejlődik ki. Külső burka bőrszerű, fehéres, alatta puha kocsonyás tapintású, az alján micéliumzsinórral.Később tojás alakúra nyúlik, és piszkosfehér, okkeres színű lesz. Növekedése során a gomba a külső burkot felszakítja, és a szivacsos szerkezetű tönk néhány óra alatt kiemeli a süveget a földből. A süveg 3-8 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, kissé csúcsos tetején fehéres gyűrűvel, gödörkés felületű, nyálkás, olíva zöld színű.
Tönk: 10-20 cm hosszú, 2-5 cm vastag, hengeres, szivacsos állományú, törékeny, belül üreges, fehér színű. Alsó részén bő bocskor található.
Lemezek, tráma: Nincs lemeze. Termőrétege a süveg külső gödörkés felületét borítja a dögszagú, zöldes nyálkába ágyazott spóra tömeg. A szagra gyűlő rovarok terjesztik a spórákat.
Hús: A tojás a burok alatt kocsonyás, közepe kemény. A kifejlett gomba húsa erősen szivacsos állagú.
Gallér: Nincs
Bocskora: Nincs
Tejnedv: Nincs
Illat: Fiatalon szagtalan, kifejlődve a süveg undorító dögszagú
Íz: Íztelen
Termőhely és idő: Júniustól októberig, lomb- és fenyőerdőben, helyenként tömegesen növő, gyakori faj.
Spórája: Spórapora barnás, spórája 4-4,5 x 1,5-2 µm, elliptikus, sima, olajcseppekkel.
Legjellemzőbb tulajdonságai:
- Kifejlett állapotban átható dögszagú
Hasonló fajok:
Megjegyzés: Hasonlít hozzá az ehető ízletes kucsmagomba. Az átható dögszaga van, mellyel a rovarokat magához vonzza. Egyes régiókban a boszorkánytojást nyersen és elkészítve is fogyasztják. A gomba tetején található "süveg" felhasználhatatlan, a tönköt egyes vidékeken nyersen eszik, máshol ecetes savanyúságként használják fel, íze a retekre emlékeztet. A fiatal példányokat salátának, vagy különböző mártásokkal fogyasztják.